Tudjuk, hogy agyunkat, illetve annak lehetőségeit, meglehetősen alacsony szinten használjuk ki. Egyes vizsgálatok szerint (itt most nem kell belemennünk konkrét számokba, mivel a különféle becslések igen nagy eltérést mutatnak) az agyunkban rejlő lehetőségeknek, még a 10%-át sem használjuk ki, és egyes feltevések szerint ez még a legnagyobb zsenik esetében is így van. Agyunk kihasználtsága azonban javítható. Ráadásul többféle mód is rendelkezésre áll. Használhatjuk agyunkat nagyobb mértékben, mint eddig és máshogy, más módon. Lássuk, hogyan lehetséges ez.
Mindenki tudja, hogy ha egy gépet, vagy berendezést jobban, hatékonyabban szeretnénk használni, akkor az a legeredményesebb, ha megteremtjük a legjobb feltételeket, továbbá az adott eszközt úgymond „szakszerűen” használjuk, karbantartjuk, kezeljük. Tehát vigyázunk rá, óvjuk, és szakszerűen használjuk. A mai tanulók mindegyike kivétel nélkül használ számítógépet, és mindenki tisztában van vele, hogy ha jól, és eredményesen akarja használni, akkor bizony be kell tartani több szabályt is.
Például nem visszük ki a gépet esőbe, fagyba, poros körülmények közé, illetve, ha mégis ez kell, akkor mindent elkövetünk, hogy megóvjuk a kedvezőtlen körülményektől. Pontosan így van ez az agyunkkal is. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, biztosítanunk kell számára a megfelelő belső, és külső körülményeket. Ezeket a későbbiekben résztelesen megvizsgáljuk.
Azt is tudjuk, hogy idővel minden számítógép „elszemetelődik”, tehát sok felesleges, törölhető dolog marad benne, mintegy elfelejtve, és jelentősen lelassul a működése, tehát csökken a hatékonysága. Hogyan szoktunk ezen segíteni? Rendet rakunk. Kidobjuk a szemetet, és valamilyen logika, vagy egyéb rendszer szerint, összerendezzük a fontos dolgokat. A belső szervezés javítja a működést.
Ha igazán hatékonyak akarunk lenni, akkor, hogy a számítógépes példánál maradjuk, az a legjobb, ha nem utólag takarítunk, hanem meg próbáljuk a dolgokat rögtön a helyükre tenni. Amellett, hogy az utólagos „takarítás”, vagy rendezés roppant idő- és energiaigényes, könnyen előfordulhat, hogy valami fontos dolog is a kukába kerül.
Agyunk esetében ez azt jelenti, hogy az egyébként eltérően működő jobb, és bal agyféltekénket jobban szinkronizáljuk, és biztosítjuk, hogy mindkét agyféltekénk részt vegyen a tanulási folyamatba, hozzájárulva a legjobb eredményekhez, továbbá, hogy a beérkező információkat a lehető leggyorsabban a „helyére” tesszük. Később részletesen kitérünk majd a gondolati sémákra, az „értő” olvasás fontosságára. Választ adunk arra a kérdésre, hogy miként is értjük meg a beérkező információkat, hogyan illeszkednek azok, amint egy puzzle darabjai egymáshoz.
Tapasztalni fogjuk, hogy a hatékony tanuláshoz szükséges külső, belső feltételek biztosítása esetén, megfelelő hozzáállás és tudatállapot elérése után szinte „csobban” a bedobott információ közvetlenül a hosszú távú memóriánkban anélkül, hogy aránytalanul nagy erőfeszítésbe kerülne.
gptr.
