„Repetitio est mater studiorum” – tanítja a régi latin közmondás. Micsoda tévedés! Sokan gondolják úgy - mivel a tudás alapja a tanulás - hogy a tanulás nem más, mint a megtanulni kívánt anyag ismételgetése, mígnem valamilyen „csoda” folytán meg nem ragad az emlékezetünkben. Inkább azt kellene mondani, hogy „a tanulás a tudás apja”, és fejleszteni kell a tanulási képességeinket és technikánkat
Egy hasonlattal élve, az ismétlés alapú tanulás olyan, mint ha egy könyvet, megvennénk huszonöt példányban, hogy biztosabban találjunk belőle egyet, ha majd később szükségünk lesz rá, ahelyett, hogy egyetlen példányt, miután elolvastuk, a könyvespolcunk jól látható, logikus helyére tennénk, ahol akár sötétben is bármikor megtaláljuk. Nem beszélve arról, hogy a huszonöt példány feleslegesen foglalja a helyet, mégsem biztos, hogy az adott pillanatban akár egyet is megtalálunk.
Sokszor olvashatjuk, hogy az emberi agy milyen csodálatos, és milyen kevéssé használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Ennek ellenére higgyük el, hogy létezik felső határa az agy tárolókapacitásának (tudtommal ezt még tudományosan nem bizonyították, de nem is cáfolták), és koránt sem mindegy, hogy mivel tömjük tele. Ha minden fontos könyvből több tucat, vagy akár több száz példányt tömünk bele, akkor előbb-utóbb ez is megtelik, mint ahogyan minden más tároló is megtelik. Fogadjuk el, hogy az ismétlések számának növelése nem jelenti automatikusan a jobb tanulást, a nagyobb tudást. Ha például egy zenedarabot tanulunk a zongorán, hiába ismételjük el újra és újra, ha hibás a kéztartás, az ujjrend, valószínűleg soha nem lesz tökéletes, bár mennyi ideig is gyakoroljuk.
Így működnek a tanulási technikák is. Ezért először tanuljuk meg a helyes módszereket, melyeket azután helyesen megválasztva, rendszeresen alkalmazva, képesek leszünk egyre könnyebben, gyorsabban, és egyre eredményesebben tanulni.
Fontos megérteni, hogy a tanulási technikák egyénenként változnak, vagyis mindenki a saját egyéni módján a leg hatékonyabb, továbbá a módszerek időben is változnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a módszer, amivel igen jól elboldogultunk a középiskola első osztályában, valószínűleg az évek folyamán módosításra szorul, mire eljutunk az érettségihez, illetve tovább változik, mire eljön a diplomavédés ideje.
Azt is könnyen beláthatjuk, hogy tanulási módszerünk a tantárgytól függően is eltérő lehet, tehát annak ellenére, hogy lényegében ugyan azokat a főbb elemeket alkalmazzuk a történelem, az idegen nyelv és a matematika tanulása során, az egyes részletekben, azok arányaiban jelentős eltérések is lehetnek. Akkor hogyan lehet mégis megtanulni a megfelelő technikákat?
A válasz roppant egyszerű. A tanulási képesség egy ugyan olyan tudás, mint bármi más. Például, ha egyszer megtanultunk helyesen, és valóban helyesen olvasni, akkor remekül tudunk olvasni technikai leírásokat, de verseket, vagy irodalmi műveket is. Ha jól megtanultuk a matematika valamely területét, akkor egyszerűen meg tudunk oldani rengeteg különféle feladatot. Ez azt jelenti, hogy ha megvannak a megfelelő eszközeink, és elsajátítottuk azok magabiztos használatát, akkor rengeteg feladatot képesek vagyunk egyszerűen, és magabiztosan megoldani. Pont úgy, mint egy jó iparos, aki szerszámaival olyan munkákat is el tud végezni, amit esetleg korábban még egyszer sem próbált meg.
A következő fejezetekben sorra megvizsgáljuk azokat a körülményeket, melyek hatással vannak a tanulásunk hatékonyságára. A tanulás szót a szó hétköznapi értelmében használjuk, vagyis az iskolai, elsősorban a közép és felsőoktatásban alkalmazott „tanulást” értjük alatta. A hatékony tanulás kifejezés alatt pedig azt az egyszerű elvet értjük, hogy akkor hatékonyabb a tanulás, ha rövidebb idő alatt többet vagyunk képesek elsajátítani a szükséges tananyagból. Fontos megjegyezni, hogy helyes módszerek alkalmazása mellett nem csak mennyiségi, de jelentős minőségi változást is tapasztalhatunk, vagyis a tanult anyag hosszabb ideig, és lényegesen - mondjuk így - használhatóbb, aktívabb formában megmarad.
Az egyes tanulási módszereket, az eredményeket befolyásoló körülményeket elsősorban gyakorlati szempontból fogjuk megvizsgálni, ezért csak annyi elméleti magyarázatot fűzök az egyes területekhez, amennyi véleményem szerint feltétlenül szükséges a megértéshez. Biztos vagyok benne, hogy a következőkben bemutatásra kerülő elvek, és módszerek kipróbálása, és következetes alkalmazása látványos javulást eredményez a tanulás területén.
A javulás mértéke elsősorban a tanulási folyamat, továbbá a külső és belső tényezők hatásának megismerésétől, és a megfelelő gyakorlati elvek következetes használatától függ. Mivel alapvetően – néhány hétköznapi körülményt leszámítva – motivációról, érzelmi, értelmi állapotokról van szó nem szabad elfelejteni, hogy sok esetben a kiváló és az eredménytelen beállítottság, vagy érzelmi állapot között látszólag csak vékony határvonal található. Ezért fontos, hogy a következőkben tárgyalt területeket valóban megértsük, és alkalmazzuk.
gptr
