HTML

Tanuljunk együtt!

Tanulni lehet sokféleképpen. Életünk minősége jórészt attól függ mennyire gyorsan sikerül rájönnünk a tanulás trükkjére. Ez egyeseknek magától értetődő, míg mások képtelenek megoldani. Tanulási módszerek, technikák.

Könyvek

CD, MC, VHS, DVD... Kattints ide!

 

Keresés

Archívum

Feedek

XML

 

Az irányított figyelem

2011.03.05. 11:50 :: gptr

 

Azt hiszem, magától értetődő, hogy tanuláskor a figyelem irányítása és folyamatos fenntartása igen fontos tényező, ezért vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Figyelmünknek a megfelelő dolgokra való irányítása – később részletesen szó lesz arról, hogy tanulás közben mire is kell alapvetően irányítani a figyelmet – sok tanuló számára nem egyértelmű dolog.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy nem elegendő a szükséges dologra figyelnünk, hanem ezt a lehető leghosszabb ideig folyamatos fenn kell tartani, akkor látható, hogy ezt a gyakorlás mellett a külső és belső körülmények megteremtésével érhetjük el leginkább. Beláthatjuk, hogy nem lehet eredményesen figyelni, ha közben velünk szemben megy a TV, vagy a szobában kedvenc zenekarunk legújabb lemeze bömböl.
A külső és belső körülmények jelentőségét még részletezve tárgyaljuk.
Vegyünk egy egyszerű példát: Keressen a közvetlen közelében öt piros dolgot!
... meg van?
Idézze fel hogyan csinálta, és vegye észre, hogy miközben körbenézett a piros szín után kutatva, azok szinte előugrottak a környezetükből. Ugyanezt természetesen megtehetjük,a kék, a zöld, vagy esetleg a szögletes, a gömbölyű, stb. dolgokkal is, vagyis amire figyelünk, azt az érzékeink előtérbe hozzák. A figyelem tehát szelektív. Ugyan így működik figyelmünk, amikor egy hangzavarból meghalljuk a számunka fontos hangokat, vagy egy tömegben felfigyelünk az ismerős arcokra. Az előző egyszerű példa egy másik fontos dologra is rámutat, arra, hogy a figyelem irányítható, vagyis a számunkra fontos dolgokat tudjuk kiszűrni a ránk zúduló információk tömegéből.
A figyelem irányítása az "értő" olvasás szempontjából igen fontos, mivel olvasás/tanulás közben fel kell ismernünk az információ belső szerkezetét, kapcsolatait, továbbá meg kell találnunk azokat a pontokat, melyeken keresztül az új információ kapcsolódik a saját korábbi ismereteinkkel, tapasztalatainkkal. Ha ez nem sikerül, a tudásunk gyakorlatilag értéktelen marad.
Tanulás közben háromféleképpen juthatunk információhoz:
1.      Látás útján, vizuálisan
2.      Hallás útján (halljuk, vagy elmondjuk)
3.      Kinesztetikusan, vagyis tapintjuk, érezzük az információt
Nos, attól függően, hogy egy adott személyre mi a jellemző három különböző típusú embert különböztetünk meg. Ennek megfelelően lehetnek köztünk vizuális, auditív és kinesztetikus alkatok. A vizuálisak a képek, az auditívak a hangok, a kinesztetikusak pedig az érzések világában mozognak otthonosan. A valóságban ezek természetesen nem ilyen egyértelmű kategóriák, sőt sokunk esetében nem is lehet egyértelműen meghatározni ezt a dominanciát. Például, ha a naplementében gyönyörködöm, és tetszik, nem lehetek nem vizuális, vagy ha szeretek hangversenyre járni, akkor bizonyára fejlett auditív képességeim is vannak. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy ezen dominanciák mindegyike megtalálható mindnyájunknál, és az adott helyzettől függően helyezzük előtérbe egyiket, másikat.
A hatékonyság szempontjából igen fontos, hogy a felsorolt információszerzési módok közül minél többet alkalmazzunk egyszerre, amikor tanulunk. Néha, amennyiben helyesen kombináljuk a fenti technikákat, az információ akár közvetlenül is beépülhet a hosszú távú memóriánkba.
 
gptr.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Agyunk „kettős” működése

2011.02.22. 15:10 :: gptr

 

Fontos dolog, hogy tanulási képességünk fejleszthető, vagyis meg tanulhatunk tanulni. A hatékony tanulási módszerek ugyan úgy megtanulhatók, mint a biológia, történelem, vagy a matematika, vagy fizika. Csodálatos dolog, hogy ha egyszer megtanultuk azokat a módszereket, melyek számunkra optimális eredményt biztosítanak, akkor minél többet tanulunk, annál könnyebben tudunk tanulni.
Sok mindent tudunk az agyról. Az egyik legfontosabb, hogy a jobb és a bal agyfélteke működése alapvetően eltér egymástól. Azt is tudjuk, hogy az eredményes tanulás eléréséhez, mindkét agyféltekénket meg kell dolgoztatnunk, méghozzá úgy, hogy azok egymással is szinkronban működjenek, „összedolgozzanak”.
Másik érdekes dolog, hogy a két agyfélteke legjobb működéséhez látszólag egymásnak ellentmondó állapotok szükségesek: a bal agyfélteke, amely a logikus gondolkodásért, az értelmezésért, kiértékelésért felelős a legjobb hatásfokkal egy ellazult, „relaxált” állapotban működik, ami egy nyugodt, mondhatjuk elalvás előtti állapot, miközben nagyfokú figyelem összpontosítás szükséges.
Ez még talán nem is tűnik annyira ellentmondásosnak, de ha hozzátesszük, hogy az elolvasott, vagy hallott információt meg is kellene jegyezni, méghozzá hosszútávon, ezért pedig leginkább a jobb agyfélteke a felelős, akkor első látásra zavarosnak tűnhet. A jobb agyfélteke jobban szereti az érzelmileg „feldobott”, kissé túlfűtött, talán mondhatjuk izgatott állapotot. Akkor hogyan is állunk?
Egyszerre kell nyugodtnak, lazának lenni, mármint olyan lazának, hogy már-már elalszunk, miközben éberen figyelünk, hogy a nagy figyelembe belefáradunk, és legyünk ráadásul lelkesek és örömködjünk?
Pontosan így van. Ebben nincs semmilyen ellentmondás, és a tanulási módszerek, technikák jelentős része kizárólag arról szól, hogy megtanuljuk, hogyan juttassuk magunkat minél egyszerűbben és gyorsabban a fentiek szerinti „tudatállapotba”, mivel a tanulás szempontjából ez a legmegfelelőbb agyműködés.
Hogy mennyire nem ellentmondásos a fenti állapot, azt röviden megmutatom. Biztos vagyok benne, hogy már mindenki átélt a következő helyzethez hasonlót: Képzeljük el, hogy a tengerparton fekszünk egy napozóágyon, ebéd után, és remekül érezzük magunkat. A szemünk behunyva, vagy lehet, hogy csak bambán bámulunk valahova, miközben érezzük a napfény kellemes melegét. Még az is lehet, hogy közben olvasgatunk valamit, tehát nagyon-nagyon lazák vagyunk. A tenger hullámainak hangja, mintegy kellemes háttérzene, tovább fokozza nyugalmunkat.
Persze nem minden hétvégénket töltjük a tengerparton, ez egy örömteli esemény, ezért ez végtelenül jó érzésekkel tölt el. Még azt is mondhatjuk, örülünk, hogy itt lehetünk. Egész testünket átjárja egy jóleső örömérzés. Egyszerre van jelen egy laza nyugalom, és egy felfokozott érzelmi állapot.
Ha ekkor történik valami, ami felkelti a figyelmünket, például elmegy előttünk valaki, akire felfigyelünk, akit érdekesnek találunk, odagurul egy labda, vagy észreveszünk a távolban egy vitorlást, ami számunkra érdekes biztos, hogy egész életünkre megjegyezzük. Megfelelő körülmények között akár egyetlen alkalom is elegendő, hogy hosszú időre, akár örökre megtanuljunk valamit.
Mi is kellett?
-          ellazult állapot (napfény, a hullámok hangja…)
-          figyelem, összpontosítás (a figyelmünket felkeltő esemény)
-          érzelmekkel, kizárólag jó érzésekkel teli állapot.
És még egy fontos dolog, amiről eddig nem esett szó, az eseményhez legyen közünk, legyen a sajátunk, valamilyen módon kapcsolódjon hozzánk, mert a számunkra érdektelen, közömbös dolgokat elfelejtjük.
 
gptr.

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

A hatékonyság alapelvei

2011.02.12. 15:05 :: gptr

 

Tudjuk, hogy agyunkat, illetve annak lehetőségeit, meglehetősen alacsony szinten használjuk ki. Egyes vizsgálatok szerint (itt most nem kell belemennünk konkrét számokba, mivel a különféle becslések igen nagy eltérést mutatnak) az agyunkban rejlő lehetőségeknek, még a 10%-át sem használjuk ki, és egyes feltevések szerint ez még a legnagyobb zsenik esetében is így van. Agyunk kihasználtsága azonban javítható. Ráadásul többféle mód is rendelkezésre áll. Használhatjuk agyunkat nagyobb mértékben, mint eddig és máshogy, más módon. Lássuk, hogyan lehetséges ez.
Mindenki tudja, hogy ha egy gépet, vagy berendezést jobban, hatékonyabban szeretnénk használni, akkor az a legeredményesebb, ha megteremtjük a legjobb feltételeket, továbbá az adott eszközt úgymond „szakszerűen” használjuk, karbantartjuk, kezeljük. Tehát vigyázunk rá, óvjuk, és szakszerűen használjuk. A mai tanulók mindegyike kivétel nélkül használ számítógépet, és mindenki tisztában van vele, hogy ha jól, és eredményesen akarja használni, akkor bizony be kell tartani több szabályt is.
Például nem visszük ki a gépet esőbe, fagyba, poros körülmények közé, illetve, ha mégis ez kell, akkor mindent elkövetünk, hogy megóvjuk a kedvezőtlen körülményektől. Pontosan így van ez az agyunkkal is. Ahhoz, hogy megfelelően működjön, biztosítanunk kell számára a megfelelő belső, és külső körülményeket. Ezeket a későbbiekben résztelesen megvizsgáljuk.
Azt is tudjuk, hogy idővel minden számítógép „elszemetelődik”, tehát sok felesleges, törölhető dolog marad benne, mintegy elfelejtve, és jelentősen lelassul a működése, tehát csökken a hatékonysága. Hogyan szoktunk ezen segíteni? Rendet rakunk. Kidobjuk a szemetet, és valamilyen logika, vagy egyéb rendszer szerint, összerendezzük a fontos dolgokat. A belső szervezés javítja a működést.
Ha igazán hatékonyak akarunk lenni, akkor, hogy a számítógépes példánál maradjuk, az a legjobb, ha nem utólag takarítunk, hanem meg próbáljuk a dolgokat rögtön a helyükre tenni. Amellett, hogy az utólagos „takarítás”, vagy rendezés roppant idő- és energiaigényes, könnyen előfordulhat, hogy valami fontos dolog is a kukába kerül.
Agyunk esetében ez azt jelenti, hogy az egyébként eltérően működő jobb, és bal agyféltekénket jobban szinkronizáljuk, és biztosítjuk, hogy mindkét agyféltekénk részt vegyen a tanulási folyamatba, hozzájárulva a legjobb eredményekhez, továbbá, hogy a beérkező információkat a lehető leggyorsabban a „helyére” tesszük. Később részletesen kitérünk majd a gondolati sémákra, az „értő” olvasás fontosságára. Választ adunk arra a kérdésre, hogy miként is értjük meg a beérkező információkat, hogyan illeszkednek azok, amint egy puzzle darabjai egymáshoz.
Tapasztalni fogjuk, hogy a hatékony tanuláshoz szükséges külső, belső feltételek biztosítása esetén, megfelelő hozzáállás és tudatállapot elérése után szinte „csobban” a bedobott információ közvetlenül a hosszú távú memóriánkban anélkül, hogy aránytalanul nagy erőfeszítésbe kerülne.
 
gptr.
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

"Ismétlés a tudás anyja"

2011.01.20. 12:40 :: gptr

 

„Repetitio est mater studiorum” – tanítja a régi latin közmondás. Micsoda tévedés! Sokan gondolják úgy - mivel a tudás alapja a tanulás - hogy a tanulás nem más, mint a megtanulni kívánt anyag ismételgetése, mígnem valamilyen „csoda” folytán meg nem ragad az emlékezetünkben. Inkább azt kellene mondani, hogy „a tanulás a tudás apja”, és fejleszteni kell a tanulási képességeinket és technikánkat
Egy hasonlattal élve, az ismétlés alapú tanulás olyan, mint ha egy könyvet, megvennénk huszonöt példányban, hogy biztosabban találjunk belőle egyet, ha majd később szükségünk lesz rá, ahelyett, hogy egyetlen példányt, miután elolvastuk, a könyvespolcunk jól látható, logikus helyére tennénk, ahol akár sötétben is bármikor megtaláljuk. Nem beszélve arról, hogy a huszonöt példány feleslegesen foglalja a helyet, mégsem biztos, hogy az adott pillanatban akár egyet is megtalálunk.
Sokszor olvashatjuk, hogy az emberi agy milyen csodálatos, és milyen kevéssé használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Ennek ellenére higgyük el, hogy létezik felső határa az agy tárolókapacitásának (tudtommal ezt még tudományosan nem bizonyították, de nem is cáfolták), és koránt sem mindegy, hogy mivel tömjük tele. Ha minden fontos könyvből több tucat, vagy akár több száz példányt tömünk bele, akkor előbb-utóbb ez is megtelik, mint ahogyan minden más tároló is megtelik. Fogadjuk el, hogy az ismétlések számának növelése nem jelenti automatikusan a jobb tanulást, a nagyobb tudást. Ha például egy zenedarabot tanulunk a zongorán, hiába ismételjük el újra és újra, ha hibás a kéztartás, az ujjrend, valószínűleg soha nem lesz tökéletes, bár mennyi ideig is gyakoroljuk.
Így működnek a tanulási technikák is. Ezért először tanuljuk meg a helyes módszereket, melyeket azután helyesen megválasztva, rendszeresen alkalmazva, képesek leszünk egyre könnyebben, gyorsabban, és egyre eredményesebben tanulni.
Fontos megérteni, hogy a tanulási technikák egyénenként változnak, vagyis mindenki a saját egyéni módján a leg hatékonyabb, továbbá a módszerek időben is változnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a módszer, amivel igen jól elboldogultunk a középiskola első osztályában, valószínűleg az évek folyamán módosításra szorul, mire eljutunk az érettségihez, illetve tovább változik, mire eljön a diplomavédés ideje.
Azt is könnyen beláthatjuk, hogy tanulási módszerünk a tantárgytól függően is eltérő lehet, tehát annak ellenére, hogy lényegében ugyan azokat a főbb elemeket alkalmazzuk a történelem, az idegen nyelv és a matematika tanulása során, az egyes részletekben, azok arányaiban jelentős eltérések is lehetnek. Akkor hogyan lehet mégis megtanulni a megfelelő technikákat?
A válasz roppant egyszerű. A tanulási képesség egy ugyan olyan tudás, mint bármi más. Például, ha egyszer megtanultunk helyesen, és valóban helyesen olvasni, akkor remekül tudunk olvasni technikai leírásokat, de verseket, vagy irodalmi műveket is. Ha jól megtanultuk a matematika valamely területét, akkor egyszerűen meg tudunk oldani rengeteg különféle feladatot. Ez azt jelenti, hogy ha megvannak a megfelelő eszközeink, és elsajátítottuk azok magabiztos használatát, akkor rengeteg feladatot képesek vagyunk egyszerűen, és magabiztosan megoldani. Pont úgy, mint egy jó iparos, aki szerszámaival olyan munkákat is el tud végezni, amit esetleg korábban még egyszer sem próbált meg.
A következő fejezetekben sorra megvizsgáljuk azokat a körülményeket, melyek hatással vannak a tanulásunk hatékonyságára. A tanulás szót a szó hétköznapi értelmében használjuk, vagyis az iskolai, elsősorban a közép és felsőoktatásban alkalmazott „tanulást” értjük alatta. A hatékony tanulás kifejezés alatt pedig azt az egyszerű elvet értjük, hogy akkor hatékonyabb a tanulás, ha rövidebb idő alatt többet vagyunk képesek elsajátítani a szükséges tananyagból. Fontos megjegyezni, hogy helyes módszerek alkalmazása mellett nem csak mennyiségi, de jelentős minőségi változást is tapasztalhatunk, vagyis a tanult anyag hosszabb ideig, és lényegesen - mondjuk így - használhatóbb, aktívabb formában megmarad.
Az egyes tanulási módszereket, az eredményeket befolyásoló körülményeket elsősorban gyakorlati szempontból fogjuk megvizsgálni, ezért csak annyi elméleti magyarázatot fűzök az egyes területekhez, amennyi véleményem szerint feltétlenül szükséges a megértéshez. Biztos vagyok benne, hogy a következőkben bemutatásra kerülő elvek, és módszerek kipróbálása, és következetes alkalmazása látványos javulást eredményez a tanulás területén.
A javulás mértéke elsősorban a tanulási folyamat, továbbá a külső és belső tényezők hatásának megismerésétől, és a megfelelő gyakorlati elvek következetes használatától függ. Mivel alapvetően – néhány hétköznapi körülményt leszámítva – motivációról, érzelmi, értelmi állapotokról van szó nem szabad elfelejteni, hogy sok esetben a kiváló és az eredménytelen beállítottság, vagy érzelmi állapot között látszólag csak vékony határvonal található. Ezért fontos, hogy a következőkben tárgyalt területeket valóban megértsük, és alkalmazzuk.
gptr
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Tanuljunk együtt tanulni!

2010.12.29. 15:00 :: gptr

 

Bevezető.
Az elmúlt évek során több szempontból tanulmányoztam az emberi gondolkodást, az információ feldolgozásának módszereit, valamint a tanulás folyamatát. Ha őszinte akarok lenni, ezek a kérdések valójában mindig is érdekeltek. Elolvastam minden elérhető tanulmányt, meghallgattam minden létező előadást az NLP, az agykontroll, az önfejlesztés, önnevelés témájában. Próbáltam megfejteni, miért van az, hogy az egyik embernek könnyedén sikerül az, ami másoknak akkor sem, ha lényegesen több energiát fektetnek bele? Miért van, hogy egyesek, látszólag sokkal könnyebben, boldogabban élnek, nyilvánvalóan alacsonyabb adottságok birtokában is, mint mások.
A siker bombabiztos receptjeit számos sikerkönyvben megtaláljuk. Az interneten tolonganak a siker tanácsadók, akik mind, mind önzetlenül segítenek. Nem is kívánok beállni a sorba, és további „hogyan legyél milliomos egy hét alatt” típusú tanácsokat osztogatni. Sőt, senkinek sem szeretnék tanácsokat osztogatni, csupán megosztanám néhány gondolatomat egy-két részterületről.
Gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a sikerhez - bármi is legyen az számunkra, pénz, hírnév, dicsőség, szeretet… - talán az egyik legfontosabb eszköz a hatékony tanulás képessége. Talán nem kell bizonyítanom, hogy az iskolai tanulmányok, valamint az életünk során minket érő egyéb információk hatékony rendszerezésének, feldolgozásának képessége alapvetően meghatározza hova jutunk, kikké válunk életünk során.
Bár nem vagyok sem pedagógus, sem egyéb, közvetlenül oktatással foglakozó szakember – mérnök, programozó vagyok – az elmúlt évek során sok-sok esetben fordult elő, hogy különböző korú gyerekeket, felnőtteket tanítottam, korrepetáltam, vagy készítettem fel érettségire, felvételire, munkára. Soha nem „muszáj”-ból, mindig kíváncsiságból vállaltam a tanítást, oktatást. Voltak esetek, amikor a bukástól kellett megmenteni valakit, de voltak olyanok, akiket extra eredményekre kellett inspirálni valamilyen egyetemi felvételi kapcsán. Tanítottam zenét, nyelveket, de főleg fizikát, és matematikát.
Csupán néhány éve figyeltem fel arra, mennyire nem tudjuk, pontosabban mennyire nem is próbáljuk megérteni, hogy valakinek mi zajlik a fejében, amikor tanul. Amíg a gyerek jó jegyeket hoz az iskolából, és nem is hülyül bele a tanulásba, igazából nem foglakozunk azzal, hogyan, milyen módszerekkel, technikákkal éri el az eredményeit.
Tanulni lehet sírva, nyögve, keservesen, de lehet könnyedén, gyorsan és örömmel teli módon is. Meglepő, hogy az iskolában valójában nem tanítanak tanulni, holott boldogulásunk a középiskolában, főiskolán, egyetemen, de később az életben bármikor alapvetően attól függ, mennyire tanultunk meg korábban jól, és hatékonyan tanulni. Attól, hogy milyen gyorsan és milyen hatásfokkal dolgozzuk fel a szükséges információkat, és hogyan tároljuk elménkben, hogy azt képesek legyünk - szükség esetén - gyorsan és veszteség nélkül visszanyerni.
A valóságban, ha jobban körülnézünk, azt látjuk, hogy vannak jól tanuló diákok, akik valahogy ösztönösen, még időben rájöttek a tanulás „trükkjére”, de vannak olyanok is, akik bár jó képességekkel rendelkeznek soha, vagy az életük során túl későn jönnek rá mit, és hogyan kellet volna tenniük.
Nem olyan régen részt vettem egy „tanulás-kontroll” című tanfolyamon (részletek a http://www.tanulaskontroll.hu oldalon), melyet Bakos Kornél agykontroll oktató tartott egy csapat középiskolás és főiskolai, egyetemi hallgató számára nagy-nagy sikerrel. Ekkor érlelődött meg bennem a gondolat, mennyire fontos lenne, hogy gyermekeink már középiskolás korukban megismerjék a kurzus anyagát. Az, hogy milyen fontos lenne a tanulás hatékonyságát meghatározó tényezők bemutatása, az egyes módszerek, tanulási technikák elsajátítása.
Úgy gondolom, hogy információ-robbanástól feszített korunkban nem tudjuk eléggé hangsúlyozni gyermekeink tanulási képességének fejlesztését. Igen, annak fejlesztését, mivel a legszebb a tanulási készségekben, hogy azok tanulhatók, fejleszthetők, és ha nem akarjuk, hogy gyermekeink lemeradjanak, akkor fejlesztenunk is kell.
Ismerjük a klasszikus viccet, amikor az egyetemistát megkérdezik, mennyi idő alatt lenne képes megtanulni tökéletesen kínaiul, ő visszakérdez - mikor kell vizsgázni?
Nos, a következőkben bemutatom, mit tegyünk és hogyan annak érdekében, hogy a fenti kérdés hallatán nekünk is az legyen az egyetlen kérdésünk, hogy mikor kell vizsgázni. Azt, hogy hogyan fogunk felkészülni, akkor már pontosan tudni fogjuk.
gptr
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása